1 Sámuel 1
1 Sámuel 1
• „Volt egy ember Úc földjén, Jób” – ezzel szemben itt nem csak azonosítható lakhelyet, hanem nemzetségtáblázatot is kapunk.
• Cófim - Cúf: ugyanabból a gyökből (צופים) származik. Az ősről elnevezett település.
• Efraimból, de az 1Krón6:27-28 alapján levita!
• A történet nem Sámuellel, hanem szülei élethelyzetének és odaszántságának bemutatásával kezdődik || Sámson
• Itt viszont Sámuel is odaszánja magát.
1. A fájdított hiány
• Peninna – többgyermekes, Channa – gyermektelen || Sára, Ráchel
• Amikor valami fontos hiányzik, azt mással nem lehet helyettesíteni. Még Elkána sem tudja megvigasztalni.
• Gyermek alakú űr.
• Versengés a főfeleség címért.
• Peninna azzal „kampányolt”, amije volt: gyermekeivel.
• Elkána mégis Channát szerette jobban (|| Lea és a mandragóra). Akkor legalább legyen neki rossz.
2. Hivatali karizma
• Éli, a bűnök fölött szemet hunyó főpap (lásd majd 1Sám3:13) Isten nevében gyermeket ígér Channának.
• Channa már ennyitől örül. Hiszi, hogy az Isten szava volt: meghallotta a főpap emberi szavai mögött.
Jn11:51: „Ezt pedig nem magától mondta, hanem mivel ő volt abban az esztendőben a főpap, prófétai látást mondott, hogy Jézusnak meg kell halnia a nemzetért”
• Attól, hogy Isten megadja egy kérésünket, még nem biztos, hogy az életünk minden (apró) részletével is egyet ért.
• Az Újszövetségben nem hivatali karizma van, „csak” kegyelem, de néha hasonlóan működnek.
3. Örökös názír
• Channa születendő fiát az Örökkévalónak ajánlja. Neve jelentése: sém + Él = név + Isten = „Isten neve”
• A legértékesebb Istené. Az elsőszülött és a zsenge, nem a maradék.
• Isten az ilyen, őszinte odaszánásból való adományt tudja megáldani.
Mal1:8,13b: „S midőn hoztok vakot áldozásra, nincs baj, s midőn hoztok sántát és beteget, nincs baj? Mutasd csak be helytartódnak, vajon kedvelni fog-e téged, avagy tekintetbe vesz-e téged, mondja az Örökkévaló, a seregek ura.” „és elhoztok rablottat meg a sántát és a beteget, így hozzátok az áldozatot, - vajon kedvelhetem-e azt kezetekből, mondja az Örökkévaló.”
• Elválasztás után. Szó szerint: „a fiatal fiatal volt” / „a gyermek gyermek volt”; magyarosan „a gyermek fiatal volt” (de a héberben ugyanaz a szógyök kétszer egymás után) – azaz serdülőkor előtti, de már nem karonülő.
• Még áldozatot is visz vele (sokat!).
• Silóba, azaz nem volt annyira elhanyagolt a Sátor – ezt később is látni fogjuk (Elkána ráadásul levita).
• Melyik ünnepről lehet szó? Peszach? Szukkót?
4. Kértem – megadta – tehát
• Nagyon vágyik rá, de amint megkapja, visszaadja. Ábrahám is kész feláldozni fiát, az ígéret beteljesülésének zálogát
• Illogikus? Biblikusan nem!
2Sám23:16-17: „Erre áttört a három vitéz a filiszteusok táborán és vizet merítettek Bét-Léchem kútjából, mely a kapuban van, vették és elhozták Dávidhoz; de nem akarta meginni, hanem kiöntötte azt az Örökkévalónak. Így szólt: Távol legyen tőlem, Örökkévaló, hogy ezt cselekedjem; azon férfiaknak vérét igyam-e, kik életük veszélyével mentek? És nem akarta meginni. Ezeket tette a három vitéz.”
• Nekem következik-e abból, hogy Isten meghallgatta a kérésemet, hogy azt az ő szolgálatába kell ajánlanom?
• Vagy rátelepszem, hogy na végre, megvan, amit akartam? (1Kor4:7)
1 Sámuel 1
1Volt egy ember Rámátájim Cófimból, Efraim hegységéből, neve Elkána, Jeróchám fia, Elíhú fia, Tóchú fia, Cúf fia, Efraimbeli. 2Annak volt két felesége, az egyiknek neve Channa s a másiknak neve Peninna; Peninnának voltak gyermekei, Channának pedig nem voltak gyermekei. 3Évről-évre ama férfiú fölment a városából, hogy leboruljon és áldozzon az Örökkévalónak, a Seregek urának Sílóban; ott volt Éli két fia, Chofni és Pínechász, mint papjai az Örökkévalónak. 4S történt, amely napon áldozott Elkána, adott feleségének, Peninnának és annak minden fiának és leányának részeket; 5Channának pedig egy kiváló részt adott, mert Channát szerette; de az Örökkévaló elzárta a méhét. 6Bosszantotta is vetélytársa bosszantással azért, hogy felbőszítse, mivel elzárta az Örökkévaló a méhét. 7S így tett esztendőről-esztendőre: valahányszor fölment az Örökkévaló házába, megannyiszor bosszantotta; ő meg sírt és nem evett. 8Ekkor mondta neki férje Elkána: Channa, miért sírsz és miért nem eszel és miért szomorú a szíved? Nem jobb vagyok-e neked tíz fiúnál is?
9S fölkelt Channa, miután ettek Sílóban és miután ittak – Éli pap éppen a széken ült az Örökkévaló templomában az ajtófélnél – 10ő pedig elkeseredett lelkű volt, imádkozott az Örökkévalóhoz és sírva sírt. 11És fogadást tett és mondta: Örökkévaló, seregek ura, ha rátekintesz szolgálód nyomorára, megemlékezel rólam és nem felejted el szolgálódat és majd adsz a szolgálódnak férfimagzatot: akkor odaadom őt az Örökkévalónak életének minden napjaira, és borotva nem éri fejét. 12És történt, midőn sokat imádkozott az Örökkévaló előtt, Éli pedig megfigyelte a száját, 13ő meg, Channa, szívében beszélt, csupán ajkai mozogtak, de hangja nem hallatszott, azért Éli részegnek gondolta. 14És szólt hozzá Éli: Meddig fogsz részegeskedni? Távolítsd el magadtól borodat! 15Felelt Channa és mondta: Nem, uram, nehéz lelkű asszony vagyok én, bort pedig meg részegítő italt nem ittam, hanem kiöntöttem lelkemet az Örökkévaló előtt. 16Ne tartsd szolgálódat alávaló nőnek, mert panaszom és bánatom teljéből beszéltem idáig. 17Felelt Éli és mondta: Menj békével! Izrael Istene pedig adja meg kérésedet, melyet kértél tőle. 18Mondta: Találjon szolgálód kegyet szemeidben! Erre elment az asszony az útjára, evett és nem volt többé bánatos arca. 19Fölkeltek korán reggel és leborultak az Örökkévaló előtt, erre visszatértek és megtértek házukba Rámába.
Megismerte Elkána a feleségét, Channát, és megemlékezett róla az Örökkévaló. 20És volt a napok fordultakor, várandós lett Channa és szült fiút; s nevezte őt Sámuelnek: mert az Örökkévalótól kértem őt. 21S fölment a férfi, Elkána meg az egész háza, hogy áldozza az Örökkévalónak az évi áldozatot és fogadását. 22Channa pedig nem ment föl, mert mondta férjének: Míg elválasztatik a fiú, akkor majd elviszem, hogy megjelenjék az Örökkévaló színe előtt és ott maradjon örökre. 23Mondta neki férje Elkána: Tedd, ami jónak tetszik szemeidben, maradj, míg őt elválasztottad, csakhogy megtartsa az Örökkévaló az igéjét. És maradt az asszony és szoptatta az ő fiát, míg elválasztotta.
24S fölvitte magával, miután elválasztotta, három tulokkal, egy éfa liszttel és egy tömlő borral, és bevitte őt az Örökkévaló házába Sílóba; a fiú még fiatal volt. 25Levágták a tulkot és bevitték a fiút Élihez. 26Mondta: Kérem uram, lelked életére, uram, én vagyok az asszony, aki állt melletted e helyütt, imádkozva az Örökkévalóhoz. 27Ezért a fiúért imádkoztam: megadta nekem az Örökkévaló kérésemet, melyet tőle kértem. 28Tehát én is felajánlottam őt az Örökkévalónak: mind a napokon, amíg csak lesz, fel van ő ajánlva az Örökkévalónak. És leborult ott az Örökkévaló előtt.
